A 21.-IK SZÁZAD ÖRDÖGE MESÉL!

      Mindent elértem most is, amit már korábbi korszakokban is, én úgy hiszem jól vizsgáztam, és sikerült, amit a jelen évezredekben akartam. 

 Sikerült sok-sok emberi lelket az erkölcsi mocsok, a tudatlanság legmélyebb szintjéig elvinni.

 Világháborúk, gyilkosságok, kínzások, gyermekrablás, prostitúció, maffia háborúk. 

Sikerült elérni az igazi szellemi értékek, bölcsességek, vallások meghamisítását.

 Mindenek fölé emeltem a pénz hatalmát. 

 Minden nemzet kormánya hűséges kiskutya módjára engem szolgál.

 Minden hivatalos kormánymédiát megvettem, és csak az én általam engedélyezett híreket mondhatja. 

 Időm viszont lejárt, Vége ennek a Korszaknak is, és ezért úgy döntöttem elpusztítok mindent, mert már én is undorodom attól, amit csináltam, de ez volt engedélyezett feladatom. 

Bedobtam még egy utolsó ügyes trükköt. 

 Elhitettem a világgal, hogy létezik egy életveszélyes vírus, és nincs más dolgom, mint nevetve végignéznem, hogy az emberek saját, félelmük és tudatlanságuk által hogyan pusztítják ki önmagukat. 

 Meg kell ismét tenni, amit már oly sokszor a történelemben, a teljes Nagytakarítást, és a romok helyébe az a megmaradt maroknyi Igaz EMBER majd felépít egy új világot.

 Ilyenkor egy kicsit mindig visszavonulok, de lassan, mint a kígyó majd újra mindenbe, ami szépnek, igaznak indul, belemártom fullánkjaimat, megmérgezem a megtévesztés a hazugság, pusztítás mérgével. 

 Addig tart mindez, amíg az ember tökéletessé nem válik, és felismeri végre hatalmát, hogy valójában erősebb nálam. 

 Akkor majd tisztelettel meghajlok a Minden és MindEnki Teremtője remekműve, a saját tudatosságára képére teremtett embere előtt, és befejezem a munkámat. 

 Sokan mutattak már példát a történelemben eddig is, hogy az „emberfia” képes eggyé válni a Teremtőjével, a Teremtői Ős SZERrel, a legmagasabb, legtisztább tudatossággal.

 Ezeket az embereket nem tudtam a világi kincsek, a gazdagság ideiglenes mámorító állapotával megkísérteni. 

 Minden történelmi korszak végén ott volt a lehetőség, ahogy a mostani korszaknak is, de az emberek most is inkább választották a pénzt, a megszokott, számukra biztonságot adó közömbösséget, megelégedve apró örömökkel, az igazság megismerése helyett, a lusta tudatlanságot választották. 

 Ember, néha azért sajnállak egy kicsit, ne rám haragudj, hanem inkább magadra.

 Még mindig nem látod, hogy kinőtted már a gyermekcipődet, szorítja a lábad, mégsem akarod egy nagyobb méretű felnőtt cipőre cserélni!

 Az írás szerzője egy trombitás, aki hiába fújta az ébresztőt, nem akarták Meghallani!

Kaptam ezt az Írást és engedélyt kértem a megosztásra! 

Ébredjetek! Van Esély! Nem is akármilyen! <3